Egy dolog van, amivel nem tudok spórolni, szánom-bánom, és ezek a gyerekkönyvek. Imádom a mesekönyveket. Sajnos az én gyerekkori mesekönyveimből nem sok maradt, nem tudom, hogy hová tűntek, így aztán nagy örömömre a gyerekeimét én szerezhettem be. Nagyon sok kortárs mesekönyvünk van. Régieket pedig anyósom őrizte meg, szerencsére gyűjtögető típus.
Mesekönyvet általában vagy ajándékba kapják a gyerekeim, idén például Trudi a névnapjára mindenkitől mesekönyvet kapott. Terkát, Vilmát, Maszatot. Trudi imádja a meséket és nem csak hallgatni! Esténként ő is olvas. Lapozgatja a könyvet és hangosan mondja az ő meséjét, amit több meséből gyúr össze, hangsúlyozik és van, hogy halandzsa nyelven adja elő. Vendit inkább az ismeretterjesztő könyvek érdeklik, és felteszi, a végett nem érő kérdéseit J Szívesen hallgat mesét, a Két kis dinó nagyon tetszett neki, de az egyik nagy kedvence a Brémai muzsikosok, volt, hogy ötször egymás után kellett elmesélni neki.
Én majdnem mindig online könyvesboltokból szerzem be a könyveket, főleg, amikor akciózzák, van, hogy 30%-kal olcsóbban jutok hozzájuk. Olyan helyekről vásárolok, ahol van személyes átvételi lehetőség, hogy a szállítás költségét se kelljen megfizetni. 🙂
Az utolsó egy évben, pénz hiányába, beiratkoztunk a könyvtárba, főleg az én olvasási mennyiségem kielégítése végett. Csak úgy faltam a könyveket, nem kevésbé a gyerekek, amik megtetszettek, azokat meg kellő időben és megfelelő akciónál beszereztem nekik.
Múltkori Gyerekek, ne pazaroljunk! Bejegyzésem utolsó bekezdéseimben azt írtam, hogy szeretnék meséket találni a spórolásról. De nem találtam. Konkrétan erre a témára vonatkozó meséket sehol nem leltem.
Egy nagyon jó könyvet kaptam ajándékba szülinapomra, az a címe, hogy Mesepszichológia, Dr. Kádár Annamária írta. A facebookon ő is megtalálható, így aztán vettem a bátorságot és írtam neki, hogy nem tudna-e ilyen meséket ajánlani. Azt írta, hogy a magyar népmesék majdnem mindegyikében fellelhető a spórolás, a megtakarítás fontossága, de ezeket a meséket 4,5-5 éves kortól ajánlja.
Drága lányomnak, aki 3 éves még nem olvasnám ezeket a meséket. Azt is írta, hogy a gyerekeknek az a legjobb mese, ha róluk mesélünk, ha anyuka kitalál meséket és azt mondja el nekik.
Miért ne, azzal is spórolunk, ha én mesélek :)) Na jó, csak vicceltem. Elgondolkoztam, hogy tudnék-e kút főből mesélni a gyerekeimnek? Nem kellett sokáig gondolkodni, már meg is volt a válasz rá, igen. Már meg is született az első mese a malacperselyről, amit már többször felolvastam nekik. Elnyerte tetszésüket, főleg mert a két szereplőt, pont úgy hívják ahogy őket 🙂 Már megfogalmazódtak az agyamba további mesék is, amelyek a pénz, megtakarítás, pazarlás témakör köré csoportosulnak. Szerintem nem lehet elég korán kezdeni ennek a megismertetését sem.
Hogy mire tanít meg a spórolás, hát arra, hogy tudatosan éljünk, arra, hogy ne pazaroljunk, nem csak a pénzzel, hanem az erőforrásainkkal sem. És ha már szárnyalok, akkor tudok olyan képet vizionálni, hogy a spórolás arra tanít, hogy a tárgyak nem tesznek boldoggá, a pénz csak egy eszköz a kezünkbe, a mindennapi szükségleteinket kielégítésére, de csak tiszavirág életű boldogságot nyújt. Én ezekkel a saját magam által fabrikált mesékkel ezt szeretném elérni.
Nehogy azt higgyétek, hogy én írónak képzelem magam, nem, én egy csak egy ANYA vagyok, aki ismeri a gyerekeit és a legjobbat akarja nekik 🙂 Szerencsére mindennap tudnak nekem olyat mutatni, ami történetek megírására inspirál.
Ti miből meséltek? Kölcsönzitek, vagy veszitek a mesekönyvet? Hol veszitek? És a legfontosabb szoktatok saját magatok által kitalált meséket mesélni?